12. fejezet

Buli

Zayn szemszöge:

Egész délután Molly-n és a pasiján járt az eszem. Egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből. Annyira édes volt, ahogyan a kutyám miatt aggódott, pedig nem is ismerte. Pedig velem milyen félénk volt. Egyfolytában csak arra tudtam gondolni, hogy az a srác, aki vele volt nem hagy neki szabad utat, és ezért nem mert velem felszabadultabban viselkedni. Már csak abban reménykedhettem, hogy holnap is eljön a parkba és lehetőleg nélküle. Bár nem úgy nézett ki, mint aki sokat mászkál el otthonról, de ha velem megismerkedik, akkor ezen változtatunk.

- Hé, haver – kiáltotta nekem oda Louis amint beléptem a nappaliba. Cézár szorosan a lábam mellett jött.

- Mi az? – kérdeztem vissza flegmán. Semmi kedvem nem volt még egy szónoklathoz. Louis arról volt híres, hogy mindenkinek nagyban ossza, az észt miközben ő csinálja közülünk mindig a legnagyobb baromságokat. Volt, ami soha nem fog megváltozni. Na, Louis pont ilyen volt és ezt ő pontosan tudta magáról.

- Este melyik barátnődet hozod el a buliba? – teljesen kiment a fejemből az esti buli. Most jobban belegondolva egyiket sem szívesen vittem volna magammal. Legszívesebben Molly-t láttam volna az oldalamon, de ez lehetetlen. Azt sem tudom, hol lakik, így el sem tudom hívni.

- Egyiket se – mondtam végül megfontoltan. Louis szeme hatalmasra kerekedett válaszom hallatán, de nem foglalkoztam vele. Semmi kedvem nem volt magyarázkodásba bocsátkozni. Nem akartam neki beszámolni a ma történtekről, biztosan elkezdett volna cukkolni, ahhoz pedig semmi hangulatom.

- Buliba azért jössz, ugye? – kérdezte meg végül bizonytalanul. Mosolyognom kellett a tehetetlenségén és a zavarán. Igazán jól szórakoztam.

- Természetesen. Ki nem hagynám – szavaim hallatán elmosolyodott. Nem is értem miért kételkedett benne. Nagyon jól tudja mennyire szeretek bulizni. Mondhatjuk úgy is, hogy az életem része. Mosolyogva hagytam el a nappalit. Louis-nak köszönhetően erre a pár percre kitörlődött Molly az agyamból, de most, hogy megint egyedül vagyok úgy jön vissza mint egy kísértet. Mi van velem? Mióta zsongok be így egy lánytól? Ez nem én vagyok.

- Zayn – hallom meg magam mellett Niall hangját. Ijedtemben ugrom egyet.

- Te nem szoktál kopogni? – támadok neki egyből. nem számítottam rá, hogy valaki bejön a szobámba.

- Kopogtam. Nyilván nem hallottad – egy ideig csak néztem rá és nem szóltam semmit, de aztán meguntam és nagyot sóhajtottam.

- Miért kerestél?

- Itt van Roxy. Azt mondta addig nem megy el, míg veled nem beszélt – szavai hallatán értetlenkedve húztam fel a szemöldökömet. Eddig egyik barátnőm sem merészkedett ide anélkül, hogy velem nem beszélt volna. Legfőképpen azért, mert én ezt a kapcsolatunk előtt kifejezetten megtiltottam. Nem baj. Legalább tudok most vele szakítani, mert időközben arra az elhatározásra jutottam, hogy mindhármukkal szakítok. Kezdjük Roxyval.

- Küld fel a szobámba – mondtam végül Niall-nek. Ő csak bólintott, majd csendesen elhagyta a szobámat. Kíváncsi vagyok, mit akar Roxy.

- Szia Zayn – ugrott a nyakamba mikor meglátott. Értetlenkedve álltam a jelenség előtt. Még sosem üdvözölt így. Mindig félén és visszahúzódó volt.

- Szia Roxy. – csak ennyit bírtam kinyögni, mert a száját rögtön ajkaimhoz nyomta. – Beléd meg mi ütött? – toltam el magamtól ziháltan. Miért pont most van ilyen szenvedélyes hangulatban? Mondjuk egy héttel ezelőtt még jól jött volna, de nem most.

- Gondolkodtam a dolgon és igazad volt – szólalt meg lassan, közben pedig elkezdte kigombolni a blúzát. Tekintetem a fekete fehérneműjére vándorolt. – Úgy döntöttem neked adom az ártatlanságomat – már a melltartóját is levette. Épp a nadrágjával bíbelődött. Másodpercek múlva az is lekerült róla. Most mit csináljak? Hogy mondjam meg neki, hogy én már nem kívánom. Elképzeltem magam előtt ahogyan Molly vetkőzik így nekem és rögtön éreztem, hogy ott lent növekszik valami. Ezt Roxy is észrevette és hatalmas mosoly terült szét az arcán. Azt hitte ez neki szól. Pedig nem.

- Tetszik mi? – ült az ölembe lovagló ülésbe. Ahogyan hozzám ért még a víz is levert. Ez nem lehet igaz. Le kell állítanom. Most.

- Roxy – szólaltam meg nagy nehezen. – Én már nem akarom – éreztem, hogy megdermed az ölemben.

- Mi az, hogy nem akarod? – éreztem, hogy a hisztéria előtt áll ezért próbáltam finoman fogalmazni.

- Jobban érdemelsz nálam – kezdtem a szokásos sablon szöveggel, de amint megláttam az arckifejezését, inkább úgy döntöttem megmondom neki az igazat. – Találkoztam ma egy lánnyal. Ahogyan vetkőztél őt képzeltem el és nem téged. Rá izgultam és nem rád. Én, már egyáltalán nem kívánlak. Sajnálom – tettem még hozzám. Roxy először semmit nem csinált, majd dühösen kipattant az ölemből és egy hatalmas pofont adott az arcomra.

- Te szemét. Hogy mersz ilyeneket mondani nekem? Hetek óta könyörögtél, hogy feküdjek le veled. Most végre megtenném és ez a hála? Te még a kapcsolatunkat sem akartad nyilvánosságra hozni – miközben ordibált felvette a ruháit – Ezért megfizetsz még Zayn Malik. Ezt nem fogom annyiban hagyni – ezzel kirohant a szobámból meg sem várva a válaszomat. Négy fej nézett be a szobám ajtaján kíváncsi tekintettel.

- Mi történt? – kérdezte meg végül Liam.

- Szakítottunk – erre mindenki értetlenkedve nézett rám, majd örömujjongásban törtek ki.

- Na, gyere ezt meg kell ünnepelnünk. Most kezdődik a buli – húzott ki Louis a szobából, majd le a lépcsőn. A többiek egytől egyik követtek bennünket. A házunk már tele volt emberekkel. Úgy látszik, már javában folyik a buli.

- Halló Zayn – jött oda az egyik haverom – Mizujs? – mielőtt válaszoltam volna már el is ment. Mosolyogva mentem oda az italpulthoz.

- Rengeteg itt a jó nő – szólalt meg Harry mellettem. Felhúzott szemöldökkel néztem rá.

- Mióta vagy itt?

- Most jöttem ide, csak egy kis piáért. Látod azt a szőkét – mutatott most baloldalra. Miután bólintottam, folytatta. – Már csak azt várja, hogy lehúzzam a bugyiját – mosolyodott el, majd otthagyott és visszament a szőkéhez. most, hogy jobban megnéztem nem is nézett ki rosszul. Mondjuk Molly jobban néz ki. Egyszer csak azon kapom magam, hogy a házban lévő lányokat mind Molly-hoz hasonlítom. Ez kész tébolyda. Már vagy három csaj idejött hozzám és én mindent lekoppintottam. Nem győzöm magamtól kérdezni, hogy mégis mi a franc van velem? Ez nem én vagyok és a jelek szerint ezt a fiúk is észrevették, mert Liam jött oda hozzám.

- Jól vagy Zayn? – fürkészte az arcomat kíváncsian.

- Persze. Miért?

- Furcsa vagy. Nem foglalkozol a csajokkal ami nálad ez nagyon ritka. ilyenkor már rég szobán szoktál lenni valakivel. Ráadásul szakítottál Roxyval akit már nem is tudom mióta le akartál fektetni, és ha jól tudom a másik kettőre is ez a sors vár. – sorolta az okokat. Csak most jövök rá mennyi minden változott a mai nap során és ez boldogsággal töltött el. Eljött az ideje, hogy mindent elmondjak.

- Találkoztam egy csodálatom lánnyal – láttam, ahogy Liam pupillái kitágulnak a csodálkozástól. A jelek szerint erre nem számított.