Unalom
Zayn Malik szemszöge:
- Kelj már fel haver - rázta a vállamat Liam. Még nem akartam felkelni, túlságosan fáradt voltam még. Nem akartam semmi mást csak aludni, éppen ezért a fejemre húztam a takarót és aludtam tovább. Szerencsére Liam feladta és kiment a szobából, de ha arra gondoltam, hogy feladta akkor nagyot tévedtem mert nem sokkal később egy vödör jeges víz zúdult a fejemre.- Mi a francot művelsz? - ugrottam ki az ágyból. Liam nevetve nézte ahogyan magam köré fonom a karomat, hogy ne fadjak meg. Nem volt éppen kellemes, hogy jeges vizet borított a fejemre.
- Működött nem? - ezzel még mindig nevetve kisétált a szobámból, de azért még búcsúzóul visszakiáltott - Igyekezz mert Paul mindjárt itt van, hogy megbeszéljük a turné részleteit - teljesen megfeledkeztem arról, hogy ma jön Paul. Épp mentem volna a fürdőszobába mikor Cézár rohant ki az ágy alól. A fejéről csöpögött a víz amiből arra következtettem, hogy Liam akciója Cézár fejére is jutott.
- Gyere ide pajtás - hívtam oda magamhoz. Odarohant és a fejét a kezemhez dörgölte. Cézár kiskora óta nálam van és imádja mikor simogatom. Amikor elmegyek itthonról és este haza érek rögtön rohan hozzám és addig ugrál rám míg nem simogatom. Jó érzés volt, hogy valaki annyira ragaszkodik hozzám. Felálltam és fojtattam utamat a fürdőszobába. Igyekeznem kellette mert semmi kedvem nem volt Paul dühöngését hallgatni. Mostanában elég sokszor kihozzuk a sodrából, főleg én. Húsz percen belül frissen zuhanyozva és immár felöltözve lépem be a konyhába ahol a többiek már nagyban reggeliztek.
- Jó reggelt - köszöntem mindenkinek. Minden fej felém fordult. Értetlenkedve húztam fel a szemöldökömet. Mi érdekes van rajtam, hogy mindenki engem néz?
- Már akinek még reggel van. - szólalt meg végül Louis. - Haver már elmúlt három óra. Mit gondolsz miért ébresztett fel Liam? - hitetlenkedve néztem a fiúkra. Biztosra vettem, hogy csak szívatnak ahogyan általában szoktak ezért gyorsan megnéztem a telefonomon az időt és nagy meglepetésemre nem szívattak. Tényleg három óra múlt. Ilyen sokáig aludtam volna?
- Nem csoda, hogy így elfáradtál - szólalt meg tele szájjal Niall. - Sokan nem bírnak egyszerre három barátnővel. Nem is csodálom, hogy kimerültél - ezen már nevetnem kellett. Sokat cukkoltak a fiúk azzal kapcsolatban, hogy három lányt fűzök titokban. Mindig arra fogták, hogy fáradt vagyok és számukra minden bajom csak ebből eredhet. Beszélgetésünket a telefonom csörgése szakította félbe.
- Melyik az? - kérdezte Harry érdeklődve. - Csak kíváncsi voltam - emelte fel a kezét védekezően mikor meglátta, hogy milyen fejjel tanulmányozom.
- Szia - vettem fel a telefont. Odaléptem a konyha asztalhoz elvettem egy almát majd elhagytam a konyhát. Még hallottam, hogy a fiúk arról tárgyalnak vajon ki hívott. most komolyan, mi közük van hozzá?
- Szia. Este hívtalak, de nem tudtalak elérni - hallom meg Perrie vidám, de egyben számon kérő hangját. Az egész estét Lavenaval töltöttem ezért nem vettem fel neki a telefont. Furán nézett volna ki, hogy a csajommal vagyok és közben felveszem a másiknak a telefont. Lavena nem egyszer kérdezte, hogy ki hívogat folyton, de én mindig csak leráztam azzal, hogy Harry hívogat egyfolytában. Az volt a szerencsém, hogy bevette a mesémet.
- Sok dolgom volt. Bocsi - reménykedtem benne, hogy most nem kezdi kielemezgetni az estémet. Semmi kedvem nem volt, hogy elkezdje megint a féltékenységi jeleneteit.
- Arra gondoltam, hogy találkozhatnánk ma este - gyorsan végig pörgettem az agyamban az esti programomat.
- Nem jó mert Paul jön át vacsorára, hogy megbeszéljük a turné részleteit- igazság szerint Roxy-nak már megígértem, hogy vele töltöm az estét és nem igazán szerettem volna lemondani. Ő az egyetlen akivel még nem sikerült az ágyig eljutnom és ma estére terveztem a nagy egyesülést.
- Nem mehetnék át én is? Addig is együtt lehetnénk - nem igaz, hogy nem tudja felfogni a mai este nem jó. A csajok miért ragaszkodnak ennyire egy pasihoz? Ettől csak elijesztik őket. Már kezd az idegemre menni. A három lányközül Perrie ragaszkodik hozzám a legjobban és ez borzasztóan idegesítő.
- Nem. Paul nem szereti ha más is jelen van, de holnap tudunk találkozni, de csakis délelőtt mert délután próbám van. - hallottam, hogy a vonal túloldalán egy mélyet sóhajt, de nem igazán érdekelt, hogy nem tetszik neki az, hogy nem ugrálok úgy ahogyan ő füttyent. Jobb ha hozzá szokik.
- Rendben van. Akkor holnap 11-re átmegyek. Jó? - miután megbeszéltük a találkozót letettem a telefont. A kanapén ülve bámultam ki a fejemből mikor Harry jött be a nappaliba.
- Mi van haver? - pattant le mellém.
- Unom már a lányokat. - bukkant ki belőlem a kétségbe esett kiáltás. Úgy éreztem, hogy muszáj elmondanom valakinek mi bánt és mivel Harry amúgy is megkérdezte, jobb ha elmondom.
- Hogy érted ezt?
- Már nem élvezem a társaságukat. Unatkozom mikor egyfolytában fecsegnek. Az egyetlen jó dolog velük a szex. Idegesít, hogy egyfolytában hívogatnak és randikat szerveznek. - Harry hangos nevetése megakadályozott abban, hogy tovább fojtassam a felsorolást. - Mi olyan vicces? - néztem rá bosszúsan.
- Seemi, csak csodálkozom, hogy még nem kaptál el semmilyen nemi betegséget - amint meglátta a tekintetemet folytatta - Ha ennyire idegesítenek szakíts velük. - ezzel felállt és ismét magara hagyott a gondolataimmal. Harrynek igaza van. szakítanom kell velük, de nem most. Majd a turné után. Nincs arra szükségem, hogy egész turné alatt a telefonom csörögjön magyarázatot várva. Gondolataimat a csengő szakította félbe. Megjött Paul. Nagyot sóhajtva álltam fel, hogy üdvözöljem azt az embert akinek mindent köszönhetünk. Ha ő nincs még mindig csak egy senki lennék és nem a világ egyik legnagyobb sztárja. Erre a gondolatra mosolyognom kellett, hát igen. Sokkal jövök Paulnak.
